Alice Lewin

Mikor testvére megköszönte, nem szólt semmit, csak a mellette ülő szerelme szemébe nézett és sóhajtott egy nagyot. Ekkor belépett Nic.
- Szervusz!- köszönt oda neki, belekortyolt borába, majd letette azt, bájosan, kedvesen így szólt:
- Nos, örülök, hogy nincs a terveidben, hogy bevégy a Rendedbe- majd egy kis szünet után hozzátette, összeszűkült szemmel, arrogánsan:
- Abban a pillanatban, ki is dobnálak a házból! Ja és ha lennél szíves letörölnéd azt a fancsali mosolyt az arcodról- fejezte be.- A beszélgetés ellen nincs kifogásom- jelentette ki, viszont ezután kényes, vékony kis hangszínre váltott.- Ha csak nem kell végighallgatnom, a bájcsevejeket. Én szeretem a konkrét dolgokat és nem az enyelgést. Pfujj! Azt utálom- és átfutott a hideg a hátán.




Matthias Roberts

Nemsokára megérkezett, Christy testvérének vendége is. Matt próbált jó képet vágni a dologhoz, de nem igazán ment. Hogy is ment volna, az ellenséges Rend főnökével?
Végül ennyit ki erőltetett magán:
- Üdvözöllek! Szép estét és jó étvágyat az étekhez!- fejezte be, de addigra le is rántotta szemét. Most inkább csendes megfigyelőként játszott szerepet és próbálta Alice megértő, kedves társát kitűnően alakítani, kisebb- nagyobb sikerrel. De csak az alkalomra vált, mivel apja megmondta:
" Fiam! Te vagy az utódom, a Rend jövendőbeli vezetője! Viszont, van két lány, a Lewin nővérek, akik erősebbek mindennél! A feladatot, megállítani, szétrombolni őket! Légy valamelyik hódolója, de semmi érzelem, különben végzetes lehet, számodra és a Rend számára is!"